Magamról

vagyok. Kötődöm a gyökereimhez. Szeretem Magyarországot és Debrecent az új hazámat, de szeretem Erdélyt - őseim földjét -, Nagyváradot - ahol megszülettem - és Hegyközcsatárt is - ahol felnőttem.

2007. november 1., csütörtök

Története

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad éjszaka
Nagyvárad éjszaka
Nagyvárad vára
Nagyvárad vára
Villámok Nagyvárad felett
Villámok Nagyvárad felett

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.

Nagyvárad vallási élete [szerkesztés]

A városban római katolikusok, reformátusok, görög katolikusok és görögkeletiek élnek.

Népessége [szerkesztés]

  • 1787-ben lakossága 9790 fő
  • 1830-ban 18 091 fő
  • 1850-ben 22 538 fő
  • 1857-ben 22 443 fő
  • 1869-ben 28 698 fő
  • 1880-ban a város lakossága 31 324 fő, ebből 86,4% magyar anyanyelvű, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt.
  • 1890-ben 38 557 fő, 88,8% magyar anyanyelvű, 6,6% román, 2,6% német; hitfelekezet szerint 31,2% római katolikus, 28,2% református, 26,2% izraelita, 6,5% görög katolikus, 5,8% ortodox volt.
  • 1900-ban 47 018 fő, a katonasággal együtt 50 177; ebből 91,3% (44 750 fő) magyar anyanyelvű, 5,1% (3335 fő) román, 2,4% (1404 fő) német
  • 1910-ben 64 169 fő, 58 421 magyar anyanyelvű, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
  • 1992-ben 222 741 fő, ebből 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű
  • 2002-ben, a 206527 főből (az előfalvakban élőkkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint roma: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.

Híres emberek [szerkesztés]

  • Ady Endre, költő-író-publicista, Várad szerelmese, aki Párizsból jött vissza a "Peceparti Párizsba", azaz Nagyváradra.
A nagyváradi Állami színház
A nagyváradi Állami színház

Nagyvárad polgármesterei [szerkesztés]

Egyházi személyek [szerkesztés]

  • dr. Schlauch Lőrincz- Biboros -nagyváradi püspök-(1882-1902)
  • dr. Hosszú László -Ordinárius-vicarius generalis(1912-1983)
  • dr. Ópalotai János (†1984)- apát
  • dr. Nemecsek József -ny.teologiai tanár-nagyprépost
  • dr. Dászkál István (†2003)-ordinárius-apostoli protonotárius

Történeti kronológia [szerkesztés]

Nagyvárad központja
Nagyvárad központja

10201030 között Szent István király megalapítja a bihari püspökséget. 1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már előbb társaskáptalant és prépostságot alapított. 1095-től valószínű, hogy Várad első püspöke a későbbi Könyves Kálmán volt. Írásos dokumentumaink erről nincsenek. Az első ismert püspök 1103-tól 1113-ig Sixtus.

1116-ban áthozzák Szent László hamvait Váradra, az általa épített Nagyboldogasszony székesegyházba, II. István idejében, akit halála után, 1131-ben ugyanide temetnek el, nagyapja mellé. 1130–1131: a premontrei rend telepszik meg Váradon. 1134-ben országos zsinatot tartanak Váradon. 1192-ben László királyt szentté avatják. III. Celesztin pápa a király – III. Béla – és a nép kérését figyelembe véve oltárra emeli a lovag királyt. 1196–ban Imre király Váradra látogat, és adományokkal látja el a lovag király egyházát.

1208–1235 között A „Váradi Regestrum” – a váradi székeskáptalan első ismert jegyzőkönyve. 1235-ben II. András királyt , aki az Aranybullát kiadta, eltemetik Szent László sírja mellé Nagyváradon. 1241 a tatárpusztítás éve, amelyet részletesen leír a Carmen miserabile-ben (Siralmas ének) Rogerius váradi kanonok (ma róla van elnevezve a "Rogerius" negyed). 1268 után Lodomér püspök újjászervezi az egyházmegyét. 1276-ban IV. (Kun) László meglátogatja Váradon Szent László sírját. 1291. január 5-én az utolsó Árpád-házi király, III. András országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével. Ugyanebből az évből való a váradi püspökség első tizedjegyzéke is.

1319-ben Luxemburgi Beatrixot, Károly Róbert feleségét ugyancsak a váradi székesegyházba temetik. 1320–ban Telegdi Csanád prépost felépíti a székesegyházzal szemben Szűz Mária kisebbik templomát (Praepositura Beatae Mariae Virginis de Castro Magno-Varadiensi), amely préposti cím ma is létezik. 1338-ban Báthory András püspök letelepíti Váradon a klarissza nővéreket. Várad-Velencén templomot épít nekik. 1342-ben és 1352-ben Nagy Lajos királyunk Váradon jár és adományokkal halmozza el a különböző egyházakat. 1360–1370 között a Kolozsvári testvérek elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg álló bronzszobrát, melyet a székesegyház előtt felállítanak. 1374-ben Imre olvasókanonok befejezi a káptalan legrégebbi statutumát, amelyben azt írja, amit Bunyitay Vince történész püspök is említ: „Mindenek előtt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapítója Szent László néhai magyar király”. 1390. május 20-án állítják fel Szent László csatabárdos lovas ércszobrát. Ugyancsak a Kolozsvári testvérek alkotása. A törökök Várad elfoglalása után (1660) pusztítják el. 1395. május 17-én Mária (Anjou) királynét a székesegyházban temetik el.


1412-ben II. Ulászló lengyel király gyalog és mezitláb látogat el Szent László sírjához. 1422–ben Zsigmond király Váradon országgyűlést tartott. 1437-ben, 50 évi uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapítja, és őt is a székesegyházba temetik. 1443. április 7-én a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya. 14451465 között Zrednai Vitéz János Várad püspöke. A humanizmus egyik központja volt Várad. A káptalan tagjai között találjuk Janus Pannoniust.

városháza
városháza

1513–1526 között Perényi Ferenc a váradi püspök, aki a mohácsi csatában esett el. 1534-től Martinuzzi vagy Fráter György a váradi püspök. Itt kötik meg a váradi békét I. Ferdinánd király és Szapolyai János között. 1551-ben Martinuzzit kinevezi a pápa esztergomi érsekké és bíborossá kreálja, de Alvincen meggyilkolják és csak 30 nap után temetik el a gyulafehérvári székes-egyházban. Ma is ott vannak hamvai. Dr. Jakubinyi György érsek úr emlékművet állított neki. 1553-tól Zabardy Mátyás lett Várad püspöke, aki harcias egyéniségével akadályozta a protestantizmus terjedését Váradon. 1566. március 10-én a hírhedt tordai országgyűlésen megfosztják jogaitól a katolikus egyházat, és kincseit elkobozza Varkocs Tamás várkapitány az erdélyi kincstár javára. Akkor Szent László hermája is Gyulafehérvárra kerül. Innen viszi Naprághy Demeter erdélyi püspök magával Győrbe, amikor el kell hagynia Gyulafehérvárt. 1570-ben született Váradon Pázmány Péter, aki több, mint 30 nemesi családot hozott vissza a katolikus egyházba. 1579-ben Báthory István behozza a jezsuitákat Váradra, és ismét működik a katolikus egyház. Ekkor épül fel a Szent Egyed templom, körülbelül a mostani görög katolikus szeminárium helyén. 1588-ban száműzik a jezsuitákat Váradról. Várad Szőllős filiája lesz. Katolikus közösség csak Szilágysomlyón és Kárásztelken maradt meg.

1618-ban Bethlen Gábor fejedelem lebontja a székesegyházat, és köveit a váradi vár megerősítéséhez használja. 1660-ban a török elfoglalja Váradot és elpusztítja a király szobrokat, a Kolozsvári testvérek alkotásait. 1692. június 7-én Várad felszabadul. A csapattal jön Várad püspöke is, Benkovich Ágoston. 1566 óta ő az első püspök, aki el is foglalhatja püspöki székét. 1693. november 24-én I. Lipót király visszaállítja a váradi püspökséget és káptalant.Ugyanez évben Benkovich püspök felépíti az első székesegyházat Szent Brigitta tiszteletére. A templom ma is áll, az ortodox egyház jogtalanul bitorolja.

1702-től gróf Csáky Imre a váradi püspök. A káptalant 10 stallumra bővíti. 1716-ban VIII. Károly elismerte újra a katolikus püspökség és káptalan jogait. 1717-től gróf Csáky Imre felépíti a harmadik váradi székesegyházat, a mai Szent László templomot. Ugyan-ebben az évben bíborosi rangot kap, így 1721-ben részt vesz a pápa választáson. Ő az egyedüli váradi püspök, aki konklávén részt vett. (XIII. Ince lesz a pápa). 1728–32 között felépítteti a váradszőllősi templomot, amit 1732-ben már utódja szentel fel, Luznai és Regliczei báró Luzinszky István. Csáky építteti a debreceni Szent Anna templomot is, ahova el is temetik. 1737–1747 között gróf Csáky Miklós püspök felépítteti a mai városháza helyén a püspöki palotát és papnevelő intézetet. 1752. május 1-jén gróf Forgách Pál püspök leteszi a mai (negyedik) váradi székesegyház alapkövét. 1760-ban Gyöngyössy Károly kanonok behozza Váradra az Irgalmas Rend tagjait (Miseri), és felépítteti a rend- és kórházat.Bakó János nagyprépost megalapítja Debrecenben a piarista rendházat. 1760–1762 között Michael Haydn a mai Szent László templomban orgonista, Patachich udvarában. A zenekar vezetője pedig Dittersdorf. 1762-ben báró Patachich Ádám püspök elkezdi a püspöki palota építését. 1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és iskolát, és behozza a nővéreket Váradra.Ez évben jelenik meg az első nyomtatott schematizmus (névtár). 1766 Alapy János kanonok felépíti az első kanonoki házat, ma a püspökség székháza (Kanonok sor, 7 számú ház). 1777–ben a görög katolikus püspökség megalapítása. A püspökség belényesi birtokait Mária Terézia nekik adományozza. 1778 tavaszán Salamon kanonok folytatja a székesegyház építését. 1780. június 23-án gróf Kollonitz László erdélyi püspök konszekrálja (felszenteli) az új székesegyházat. Ekkorra készültek el Schöpf Ádám bécsi festő kupola freskói is. 1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit örökös főispáni rangjuktól.1799. november 5-én gróf Kornis Ferenc nagyprépost megáldja a székesegyház négy új harangját. 1799. december 8-án megáldja a székesegyházat.

Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Szent László a Székesegyházban
Szent László a Székesegyházban

1801–ben I. Ferenc király a váradi székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos képével, ékes mellkereszttel tünteti ki. 1807-ben Miklóssy Ferenc püspök 16-ra bővíti a kanonoki stallumokat. Ebből 6 irodalmi stallum. Ugyanő építteti az új papi szemináriumot, valamint a tenkei és hegyközcsatári templomokat. 1848. március 20-án Városi közgyűlés Nagyváradon, amely népgyűléssé válik s jelszava: "Szabadság, egyenlőség, testvériség, béke és rend" volt. A népgyűlés elfogadta a 12 pontot és elhatározta, hogy Beöthy Ödönt (1796-1854) küldjék az országgyűlésbe. 1848. május 2-án Beöthy Ödönt beiktatják a főispáni székbe. 1848. május 10. Kossuth rendelete, amellyel kinevezi Szacsvay Imrét a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé. 1848. június 24. Képviselőválasztás Nagyváradon. Szacsvay Imre került ki győztesen. 1848. december 5. Bem József Váradra érkezik és másnap két kiáltványt intéz a lakossághoz. 1848. december 31. Kossuth javaslatára az országgyűlés elhatározza, hogy a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözik, a hadiüzemek és felszerelési intézmények pedig Nagyváradra. 1849. január 11. Lahner György Nagyváradra érkezik és elkezdi intézkedéseit a fegyvergyártás elindítása érdekében. 1849. augusztus 3. Szemere Bertalan miniszterelnök Nagyváradra érkezett a Szent Koronával együtt. 1849-ben báró Bémer László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra ítéli, amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát kap. Lemond váradi püspöki székéről. Az ausztriai Lanzendorf-i kolostor lakója lesz. Tíz év múlva hazatér Ungvárra, itt is hal meg 1862. november 4-én. A váradi székesegyház kriptájába temetik. 1850-ben felső utasításra egyesítik Nagyvárad néven a közigazgatásilag különálló négy "várost":Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét. 1883-ban Lipovniczky István váradi püspök megbízásából Bunyitay Vince – későbbi kanonok és kinevezett püspök – három kötetben megírja az egyházmegye történetét. Ő az első püspök, akit az Olaszi temetőben temetnek el. 1872-ben rézzel fedik be a székesegyház tetőzetét és tornyait, amit az első világháborúban elvittek a harangokkal együtt. 1877-ben Rómer Flóris bencés szerzetest hívja Váradra a püspök. Kanonokká kinevezi és megbízza a székes-egyház kifestési munkálatainak vezetésével. 1878-ban Ifj. Stornó Ferenc soproni festőművész nekifog a festésnek és 1880-ban fejezi be. 1869. december 8-án megnyílt az I. Vatikáni zsinat, amelyen Lipovniczky István váradi püspök is jelen volt. 1880–ban Lipovniczky István püspököt Várad díszpolgárává választja. 1885. augusztus 12-én meghal Lipovniczky püspök. 1886. február 18-án Ipolyi-Stummer Arnoldot(volt törökszentmiklósi plébános, kinek a nevét máig is a törökszentmiklósi könyvtár őrzi.)- nevezi ki a pápa Várad püspökévé. Július 11-én tartja székfoglalóját, de ugyanazon év december 2-án meghal.A nagyváradi székesegyház kriptájába temetik. Szívét az előbbi püspöki székvárosára, Besztercebányára viszik, és ott temetik el a székesegyház Szent Borbála kápolnájába, amit ő restauráltatott nagy szakértelemmel. 1887. április 8-tól Várad püspöke dr. Schlauch Lőrinc, későbbi váradi bíboros. Szatmáron volt előbb püspök. 1890. szeptember 10-én Ferenc József császár és apostoli király meglátogatja a várost és a püspökséget. (Harmadszor jár Váradon). 1892-ben dr. Schlauch Lőrincz váradi püspök,késsöbbi bíboros, megrendelésére Link Fülöp budapesti ötvös elkészíti Szent László új hermáját (erekelyetartó) 1893. szeptember 10-én dr. Schlauch Lőrincz váradi püspök, későbbi bíboros, megáldja Szent László király bronzszobrát(Tóth István bp. szobrász alkotását), amely Trianonig a Szent László téren állt.(ma a székesegyház előtt áll). 1893. június 12-én XIII. Leó pápa bíborossá kreálja dr.Schlauch Lőrinc váradi püspököt. Ő Várad püspökei között a második, aki bíborosi méltóságot is kapott a pápától. Előbbi gróf Csáky Imre volt. 1896-ban Hoványi Ferenc kanonok Tóth István szobrász művészeti tervei alapján megrendeli Carrarraban a székesegyház új fehér márvány főoltárát. Triscornia faragta. Schlauch bíboros konszekrálja az új oltárt.A püspöki kertben felépítik Szaniszló Ferenc püspök bronzszobrát. Június 27-én nyitják meg a Bihar megyei és nagyváradi múzeumot. 1897. május 2-án tartja dr. Schlauch Lőrinc bíboros aranymiséjét. Ferenc József császár és apostoli király a Szent István Rend nagykeresztjét adományozza a Jubilánsnak. A pápa, XIII. Leó a káptalannak az ún. „Cappa maior”-t (uszályos hermelines palást) adományozta. dr. Schlauch Lőrincz bíborost ebben az évben Várad díszpolgárává választják. Előbb már megkapta Szatmár, Szilágysomlyó és Újarad díszpolgárságát. Augusztus 10-én dr.Schlauch Lőrincz-bíboros konszekrálja a védőszentje – Szent Lőrinc – tiszteletére épített Bihar-püspöki-i templomot. (mely ma is a Szent Lőrinc búcsúnak ad helyett)

1903-ban meghal Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi biboros, kit a magyar akadémiai tagok is.a váradi és szatmári hivek is gyászolnak, hisz kitűnő szónok és prédikátor is egyben. Temetési szertartást a nagyváradi székesegyházban végzik, a szertartás után különvonat viszi a holtestet Temesvárra mely végakaratának megfelelően a temesvári családi Schlauch kriptában helyeznek örörök nyugalomra. 1911–ben Sárvár és Felsővidéki gróf Széchenyi Miklós győri püspök lesz Várad 79. püspöke. 1915-ben létrehozza a székesegyházban a Jézus Szíve kápolnát a kanonokok téli zsolozsmázására. 1920–ban a trianoni diktátum szétszakítja a szentistváni nagy egyházmegyét. Nagyobbik fele Magyarországon marad. Itt a Szentszék létrehozza előbb a gyulai, később a debreceni apostoli kormányzóságot. A székváros a püspökkel Romániában marad. 1923. január 8-án bevonják a nagyváradi Premontrei Főgimnázium nyilvánossági jogát. December 6-án Budapesten meghal Széchenyi Miklós püspök. Orosházán, az általa építtetett templomban temetik el. Sírjára ezt írják: „Csak egy Miatyánkot”.

Nagyvárad főtere
Nagyvárad főtere

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó tábori püspöke, aki váradi kanonok is volt, Bjelik Imre lesz az apostoli kormányzója a váradi püspökségnek. Megyéspüspökké nem nevezi ki a román kormány, mert nem tette le a hűségesküt, akárcsak elődje sem. 1926. január 31-én szenteli fel Bjelik püspök a székesegyház – általa rendelt – új harangjait. Összesen négyet, ebből a legkisebb 362 kg-osat a Székeskáptalan adományozta. Ez a lélekharang. Október 24-én szenteli fel Bjelik Imre püspök a monospetri templomot, melynek építésére Széchenyi püspök adományozott 100 000 lejt. 1927. május 9-én hirtelen elhunyt Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó. Az olaszi temetőben helyezik örök nyugalomra. Május 10-től az új apostoli kormányzó Mayer Antal kanonok. Két éves kormányzása alatt a püspöki palota II. emeletét berendezi és odaköltözteti a papi szemináriumot. Itt működik beszüntetéséig, 1948-ig. 1929–ben Románia konkordátumot köt a Szentszékkel. Ennek következménye a püspökség összevonása a szatmárival, egy püspök vezetése alatt. 1931-ben a temesvári Fiedler István lesz a Satu Mare-Oradeai megyéspüspök. Akkor csak így volt szabad nevezni a Szent László alapította püspökséget. Ez évben épül fel a Szent József telepi templom. 1932-ben elkészül a Tokai telepi Szent Antal kápolna. 1934. június 28-án szenteli fel Molnár Kálmán vikárius a Váradőssi Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére épített templomot. 1935. december 8-án áldja meg Fiedler István püspök a Szent Katalin telepi templomot a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére. 1938 októberében tartják Nagyváradon a Satu Mare–Oradea-i egyesített egyházmegyék zsinatát. 1939. december 8-án politikai okokból lemondatják Fiedler István püspököt. Lemondása után Isten szolgája, Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök lesz Várad apostoli kormányzója. 1940. szeptember 8-án a bécsi döntés után egyesül az egyházmegye a magyarországi résszel. A Dél-Erdélyben maradt plébániákat dr. Hauler Pál kormányzására bízza Márton Áron püspök. 1941. június 28-án a Szentszék szétválasztja a váradi püspök-séget a szatmáritól. 1942-től Várad apostoli kormányzója lesz Isten Szolgája, dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök. Május 3–10 között Nagyváradon Szent László hetét rendezik meg. Május 3-án érkezik meg Váradra az Aranyvonattal Szent István király Jobbja. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás a Szent László téren misét celebrál. 1944. március 28. Nagyvárad város közgyűlése – mint a város egész lakosságának képviselete – Kossuth Lajost a díszpolgárság kitűntető címével tisztelte meg. Elhatározták, hogy a háború befejezése után Kossuthnak szobrot állítanak Nagyváradon. 1948. április 9-én XII. Pius pápa újra egyesíti a püspökséget Szatmárral, de soha nem hajtják végre jogilag az egyesítést, mert a politikai helyzet nem teszi lehetővé. Államosítják a püspökség birtokait, iskoláit. Felosz-latják az összes szerzetesi intézményeket. Vagyonukat államosítják. Scheffler János püspök apostoli kormányzót előbb Körösbányára száműzik, majd a jilavai börtönben szenved vértanúhalált 1952. december 2-án. A rabtemetőbe temetik. Később földi maradványait Szatmárra szállítják, és a székesegyház kriptájában temetik el. Február 12-én titokban Ohara nuncius Bukarestben titkos püspökké szenteli Bogdánffy Szilárdot. Ez év április 9-én letartóztatják. Nagyváradon, Capul Midian és Nagyenyeden szenvedi a börtönéveket.

1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben meghal Bogdánffy Szilárd püspök. 1948–1990-ig ordináriusok vezetik a váradi püspökséget, akiket az állam csak főespereseknek ismer el. 1950-ben megszüntetik a váradi püspökséget a kommunista diktatúra emberei. 1950–1951 között összeszedik az egyházmegye plébániai Anya-könyveit és Irattárát. 1953-ban elviszik "megőrzésre" Benczúr Gyula: dr. Schlauch Lőrincz bíboros (portré) és Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt című remekművű festményeit a múzeumba. 1955–ben lebontják a Kálvária templomot. 1957. október 23-án meghal Fiedler István nyugalmazott szatmár–nagyváradi megyéspüspök. Földi maradványait (1981) kriptába helyezik. 1960. március 2-án meghal dr. Pop József szentjobbi apát, káptalani helynök. Utódja Bélteki Ferenc lesz, aki a káptalan tanácsára elfogadja dr. Czumbel Lajos szatmári ordinárius szubtitutus jurisdikcióját. 1962-ben elviszik az egész püspöki és káptalani levéltárat a városi levéltárba. 1963-ban a város átveszi a Püspöki Palota használati jogát. A tulajdonjog továbbra is a püspökségé marad. 1968. szeptember 6-án meghal Bélteki Ferenc vikárius. Utódja Msgr.dr. Hosszú László ordinárius,vicarius generalis ,messzesmenti c.apát,biharpüspöki plébános lesz, aki ugyancsak elfogadja Sípos Ferenc szatmári ordinárius joghatóságát Várad felett is. 1974-ben elveszik a plébániák még megmaradt irattárát. 1975-ben „használatra” átveszik az egész Kanonok sort is. 1978-ban elviszik a Püspöki könyvtár „ősnyomtatványait”. Összesen 21 darabot ún. incunabulumokat. 1981. junius 10-én Msgr. Luiggi Poggi érsek, vatikáni nuncius Nagyváradra érkezik. Ünnepélyes Úrnapi körmenetett rendeznek a nagyváradi székesegyházban, melyre meghivják: Msgr. Luiggi Poggi éreseket, vatikáni nunciust, vele koncelebrál: Msgr. dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius és az egyházmegye összes papsága,melyen közreműködött a székesegyház ének és zenekara. 1982. június 27-én Msgr. dr. Hosszú László ordinárius nyugdíjba vonul.(1983. Március 6-án visszaadja lelkét a Teremtőjének.Temetési szertartást 1983. március 10. délelőtt 11 órakor a székesegyházban:Bagi István esztergomi,Udvardy József szegedi,Bálint Lajos gyulafehérvári püspökök,ordiáriusok és a papság celebrálják.A szentbeszédet Dr.Dászkál István nagyv.ordinarius ad nutum végzi. Akaratának megfelelően a gyásszertartás után, holtestét a biharpüspöki Szent Lőrincz templom, Jézusszive oltára alá helyezik örök nyugalomra, a feltámadás reményében .)Már halála előtt,(1982-ben) Ordináriusi minőségben átadja – Róma tudtával – a joghatóságot vikáriusának, dr. Dászkál Istvánnak, aki 1990. március 14-ig vezeti ordinárius ad nutum Sanctae Sedis címen a püspökséget. Október 18-án kelt pápai leiratta szétválasztják újra a Szatmár–Nagyvárad-i egyházmegyét, amit csak 1983. május 31-én hajtanak végre. A kihirdetés Gyulafehérváron volt. 1987-ben a megmaradt kanonoki kerteket is elveszi az állam, amit peres úton öt évi pereskedés, huza-vona után sikerült megnyerni. 1989. december 25-én megbukik a kommunista rendszer. 1990 januárjában a Szentszék követe – akkor még csak a Vatikáni államtitkárság titkára, John Bukovszky megbeszélést folytat püspökök kinevezéséről. Március 14-én kinevezik Tempfli József váradolaszi apát-plébánost váradi megyéspüspökké. Az utolsó megyés-püspök gróf Széchenyi Miklós volt, aki 1923-ban halt meg. Közben apostoli kormányzók, helynökök ,ordináriusok vezették az egyházmegyét. Április 26-án a nagyváradi székes-egyházban dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása, Gyulai Endre szeged–csanádi és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspökökkel püspökké szenteli Tempfli Józsefet, az egyházmegye 81. főpásztorát. 1990 őszén megindul a hittantanár-képzés Nagyváradon és Margittán. Újraindulnak a szerzetesrendek, bár ingó és ingatlan javaikat nem kapták vissza, még csak a kolostoraikat sem. 1991-ben az egyház visszakapja a Vártemplomot, amelyet restauráltat Tempfli József váradi püspök.

Ebben az évben indul el a Szent László gimnázium két osztállyal. Humán képzés folyik. Néhány év múlva a reál képzést is engedélyezik. 1992 májusában újra megrendezik Váradon a Szent László hetet, Varadinum 1992 címen. Szent László halála 900-ik, Várad török alóli felszabadulása 300-ik évfordulójára emlékeztek vallási, tudományos, művészeti, irodalmi, történelmi programokkal. Habsburg Ottó felesége is jelen volt. Azóta minden évben megrendezésre kerül a Festum Varadinum keretében Szent László egyházmegyei ünnepe. December 16. óta a váradi székesegyház Basilica Minor címet kapott a Szentszéktől. 1992 márciusában a káptalan kérésére Tempfli József megyéspüspök elindítja Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadja és engedélyezi az „Isten szolgája” cím használatát. 1995 Szent László szentté avatásának 800-ik évfordulója. Sikerült visszaperelni a román államtól az egész Kanonok sort. Szent László ünnepére ellátogatott dr. Habsburg Ottó Főherceg Őfelsége és Habsburg Mihály Főherceg, feleségével együtt.

A város szülöttei [szerkesztés]

Más hírességek Nagyváradon [szerkesztés]

  • Itt tanított Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében emléktáblát állítottak fel.
  • Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője. 1848. június 24-én megválasztják Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
  • Itt élt és alkotott Ady Endre költő.
  • Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
  • Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. (Szent) László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
  • A székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és művelődéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
  • A premontrei templomban nyugszik Károly József Ireneus (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
  • A Rulikovszky temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér (1827-1849) lengyel százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásáért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festőművész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.
  • Váradi biboros Msgr.dr.Schlauh Lőrincz (1882-1903)a budapesti Magyar Akadémia tagja,a váradi Schlauch park megálmodója és mecénása,a Szent László herma elkészittetője,a biharpüspöki templom,mecénása,majd felszentelője is.

A nagyváradi zsidóság [szerkesztés]

Zsidók már Árpád házi királyaink ideje óta tartózkodnak hazánkban. Különböző uralkodók hol szigorúbban, hol nagylelkűen bánnak velük, ám ha bizonyos megszorítások mellett is, mindvégig megtűrik őket, sőt időnként fontos pozíciókat töltenek be leginkább a pénzügyek berkeiben. A nagyurakkal annyira jól kijönnek, hogy többnek van „házi zsidója”, aki lehetett ispán, ügynök, kocsmáros, vagy bankár. 1785-ben már mintegy 78 ezer a létszámuk.

Magyar sajátosság, hogy a zsidók eleinte nem a városokban, hanem a földesurak oltalma alatt telepedtek meg. Királyi városokban kevés zsidó lakott, a bányavárosokba egyáltalán nem engedték be őket. Csak a 19. század közepén jelentek meg itt nagyobb számban. Nagyvárad későbbi Váralja kerülete eleinte külön "zsidó város" volt.

A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviseli. A helybéli zsidóság alig egynegyedét felölelő neológ hitközség élén továbbra is a nagytudású Kecskeméti Lipót áll. Különösen magyarság iránti hűségével tűnik ki. A román hatóságok által bezáratott állami főreáliskolai tanári karból és diákságból 1929 őszén létrehozza a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig magyar tannyelvvel működik, akkor megvonják nyilvánossági jogát. Kénytelenek áttérni román tannyelvre és Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítik így újból nyilvánossági jogot kapnak. Az intézet 1930-ban felveszi jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum. Az ortodox hitközség hívja meg Fuchs Benjámint apja helyébe. Ő klasszikus német nyelven prédikál, de magyar műveltséggel is rendelkezik. Az ortodoxia felvilágosultabb szárnyát képviseli. Mellette az első világháború forgatagából 1915-ben ide menekült wizsnici rebbe, Jiszráel Hager is Váradon tevékenykedett hászid udvartarással. A sors játéka folytán mindhárom vezető 1936-ban gyors egymásutánban elhalálozott. Egyiknek sem akadt méltó utóda. A zsidó kórház tovább működött, 1926-ban szülészettel bővült, 1929-ben épületét nagyobbították.

Nagyvárad történelmi városrészei [szerkesztés]

Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal
Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal
  • Biharpüspöki (Episcopia Bihor)
  • Váradolaszi (Olosig)
  • Újváros (Orasul Nou)
  • Szőllős (Seleus)
  • Csillagváros (Steaua)
  • Velence (Velenţa)
  • Őssi (Ioşia)
  • Rogériusz (Rogerius)
  • Tokaji telep, más néven Cinka Panna (Cartierul Eminescu)
  • Váradhegyalja (Podgoria)
  • Rét

Újabb városrészek [szerkesztés]

  • Tavirózsa (Nufărul)
  • Dragos Voda
  • Észak-Őssi (Iosia Nord)
  • Ipari negyed (Zona industriala)

Kultúra [szerkesztés]

Egy kis sajtótörténet [szerkesztés]

  • 1862 szeptemberében megjelent az első, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt, majd újra megjelent 1867-1884 között.
  • 1868-ban mejelenik a Nagyváradi Lapok, a nagyváradi hivatásos újságírás kezdete.
  • 1870. július 3-án megjelent a Nagyvárad című napilap. Főszerkesztő Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságíró vette át.
  • 1874. június 17-én ,egjelent a Szabadság című napilap. 1895 szeptembere és 1896 májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságíróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik Debrecenből és a lapnál dolgozik 1903 októberéig.
  • 1895 Megjelent a Tiszántúl című napilap.
  • 1898. október 1-jén megjelent a Nagyváradi Napló. 1901. december 10-től Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztőnek.
  • 1902-ben megjelent a Nagyváradi Friss Újság.

Közlekedés [szerkesztés]

Tömegközlekedés [szerkesztés]

Nagyváradon 1906. április 5-én indult be a villamosközlekedés. Ezidőtájt jelennek meg az első villamos mozdonyok is. Nagy István nagyváradi tanár gyermekkora óta megszállottja a nagyváradon valaha közlekedett ilyen járműveknek (www.eminescu.rdsor.ro/istvan/fo.htm). A tömegközlekedési hálózatot a helyi közlekedési vállalat irányítja. Öt villamos (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es) és számos autóbusz vonal (10, 11, 12, 13, 14, 17, 18) van.

Kis vasúttörténet [szerkesztés]

Ilyen vonatok is közlekednek Nagyváradon
Ilyen vonatok is közlekednek Nagyváradon
  • 1858. április 24-én adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, s ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.
  • 1870. szeptember 7-én avatták fel a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 152 km hosszú vasúti pályát.
  • 1871. szeptember 14. Megnyílik az Alföld-Fiumei Vasút Nagyvárad-Csaba közötti vonala. Hossza 87 km.
  • 1882. augusztus 28. Megnyílik Magyarország első közúti vasútja Nagyváradon, melyet 1896. június 27-ig kizárólag teherszállításra használnak.
  • 1885. május 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Váradvelence-Püspökfürdő közötti vonala. Hossza: 2 km.
  • 1886. június 16. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Rontó-Drágcséke közötti vonala. Hossza: 25 km.
  • 1887. augusztus 19. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Drágcséke-Belényes közötti vonala. Hossza: 54 km.
  • 1887. november 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Belényes-Vakoh (hossza: 27 km) és Szombatság-Rogoz-Dobrest (hossza: 10 km) közötti vonala.

Vasútállomások [szerkesztés]

A városnak négy vasútállomása van: Központi pu., Keleti (Velencei) pu., Nyugati (Őssi) pu., Biharpüspöki pu., ez utóbbi egyben határátkelő is.

Vasúti nemzetközi menetrend-Nagyvárad Központi pu. [szerkesztés]

Érvényes 2006. december 10-2007. december 08. között

ÉRKEZŐ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,46
  • 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,45
  • 363.sz. Biharkeresztes-Nagyvárad 11,33
  • 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,55
  • 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,10

INDULÓ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz. Brassó-Budapest Ny.pu. 05,53
  • 364.sz. Kolozsvár-Budapest Ny.pu. 07,50
  • 365.sz. Biharkeresztes-Kolozsvár 18,57
  • 362.sz. Nagyvárad-Biharkeresztes 17,22
  • 407.sz. Budapest Ny.pu.-Brassó 21,17

Repülőtér [szerkesztés]

A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a Nagyváradi repülőtér.

Építészeti remekek, műemlékek [szerkesztés]

A püspöki palota
A püspöki palota
A Fekete Sas Palota
A Fekete Sas Palota
  • Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
  • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Árpád költő édesapja) által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
  • Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
  • Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
  • Városháza.
  • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Sclauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
  • Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
  • Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között
  • Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
    Ady Endre Múzeum előlről
    Ady Endre Múzeum előlről
  • Igazságügyi palota
  • Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
  • Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
  • Moskovits palota.
  • Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
  • Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.

A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják. A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Testvérvárosa [szerkesztés]

Székesegyház
Székesegyház

Forrás [szerkesztés]

Megjelent:TAMÁS VÉGHSEŐ, „Catholice reformare”. Ágoston Benkovich O.S.P.P.E., missionario apostolico, vescovo di Várad (1631–1702), Collectanea Vaticana Hungariae II/2, Budapest–Roma 2007. 430 p.

2 megjegyzés:

L. N. Peters írta...

Tegnap jártam a váradi katedrálisban.
A versem róla:

http://lnpeters.sfblogs.net/2011/06/11/a-varadi-katedralisban/

Szeretetteljes üdvözlettel:

Pete László Miklós
(L. N. Peters)

Egy Váradi írta...

Köszönet a versért. Megjelent a http://egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro/2013/05/a-varadi-katedralisban-vers-szerzo-pete.html